A számítógépes felügyelet a céleszköz tevékenységének, kulcsfontosságú tevékenységeinek és a merevlemezekre (belső, külső vagy rejtett) feltöltött összes adat aktív figyelemmel kísérésére irányuló folyamatos erőfeszítés, míg a hálózati felügyelet a helyi számítógépes hálózatokon, például LAN-on vagy az interneten keresztül továbbított értékes adatok nyomon követésének folyamata.
A megfigyelési folyamatot egyetlen személy vagy csoport, bűnszervezetek, kormányok és nagyvállalatok végezhetik, és gyakran rejtett módon végzik, mert vagy nem törvényes, vagy a megfigyelést végző szervezet megpróbálja elkerülni a gyanú felkeltését.
Manapság a számítógépes és hálózati felügyelet mindenütt jelenléte tagadhatatlan, és szinte az összes internetes forgalmat folyamatosan figyelik.
Az online adatvédelem fenntartása gyakorlatilag lehetetlen, ami lehetővé teszi a kormányok és más kormányzati szervek számára, hogy társadalmi ellenőrzést hozzanak létre és tartsanak fenn, azonosítsák és megfigyeljék a potenciális fenyegetéseket, és ami a legfontosabb, kivizsgálják és megakadályozzák a bűncselekményeket.
A megfigyelési programok és felügyeleti struktúrák, például a Total Information Awareness projekt, az innovatív megfigyelési technológiák, például a nagy sebességű megfigyelő számítógépek és biometrikus szoftverek, valamint a szövetségi törvények, például a bűnüldözési kommunikációs segítségnyújtás megjelenése és végrehajtása után a kormányok és a nagy szervezetek jelenleg példátlan képességgel rendelkeznek az összes internetfelhasználó és polgár tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérésére.
Mindazonáltal az olyan nem kormányzati szervezetek, mint a Riporterek Határok Nélkül és az Electronic Frontier Foundation küzdenek az egyének magánéletének megőrzéséért és a polgárok polgári jogainak fenntartásáért. A híres és hírhedt "hacktivista" csoport/egyesület, a "The Anonymous" több kormányt és azok weboldalait is feltörte annak érdekében, hogy felfedje a nyilvánosság előtt a folyamatban lévő "drákói megfigyelést".
Az ilyen nem kormányzati szervezetek és önbíráskodó csoportok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a korlátozott politikai és személyes szabadságjogokkal történő tömeges megfigyelés törvénytelen és erkölcstelen, ami számos perhez vezetett, mint például a "Hepting kontra AT&T" amerikai csoportos kereset.
Mivel a számítógépes megfigyelés nagyobb része az internetes forgalom, az adatok és a viselkedési minták megfigyelése körül forog, 1994-ben az Egyesült Államok elfogadta a "Communications Assistance for Law Enforcement Act", más néven "Digital Telephony Act" törvényt, amely kimondja, hogy minden telefonhívásnak és szélessávú internetforgalomnak (keresési előzmények, e-mailek, alkalmazáson belüli üzenetek stb.) korlátlanul hozzáférhetőnek kell lennie, a kormány és hírszerző ügynökségei által végzett akadálytalan, valós idejű megfigyelés.
Az interneten keresztül küldött összes adat kisebb szegmensekre oszlik, amelyeket "csomagoknak" neveznek, amelyek sokkal könnyebben és gyorsabban szállíthatók a célhelyre, ahol teljes fájlba, képbe, üzenetbe stb. Kerülnek. A csomagrögzítés vagy "csomagszippantás" az a folyamat, amelynek során pontosan ezeket az adatszegmenseket figyelik egy csomagrögzítő készülék segítségével, amely azonnal megragadja az adatcsomagokat, átszűri az információkat és megkeresi a fontos részleteket. A bűnüldözési célú kommunikációs segítségnyújtásról szóló törvény szerint az Egyesült Államok összes távközlési vállalata kénytelen ilyen csomagrögzítő eszközöket és szoftvereket bevezetni, hogy a szövetségi bűnüldöző és hírszerző ügynökségek képesek legyenek lehallgatni ügyfeleik szélessávú internet- és VoIP-forgalmát.
