A szabadalombitorlás nem triviális bűncselekmény
Szabadalom ULTRA GFG érintőképernyő

A múlt héten hosszú beszélgetést folytattam szabadalmi ügyvivőnkkel, és röviden leírtam a szabadalombitorlással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.

Exportálhatok-e Németországban nem szabadalmaztatott terméket olyan országba, ahol szabadalmi oltalom áll fenn?

Németországban alapvetően nincs akadálya egy olyan termék kivitelének, amely nem német szabadalom vagy használati minta, illetve Németország számára érvényesített európai szabadalom hatálya alá tartozik a német szabadalmi jog szempontjából. Ugyanakkor az ilyen termék olyan harmadik országba történő behozatala, ahol e termék szabadalmi oltalom alatt áll, e jog értelmében rendszeresen szabadalombitorlásnak minősül. E szabály alól az egyetlen kivétel az, ha a szóban forgó terméket a szabadalom jogosultja hozta forgalomba, vagy az ő hozzájárulásával hozták forgalomba a harmadik országba történő szállításhoz, azaz a szabadalmi jog kimerült. Természetesen ez nem vonatkozik a jogosulatlan gyártók plágiumára vagy másolataira.

Hogyan néz ki, ha a harmadik országban oltalom alatt álló termék egy Németországban gyártott, harmadik országba exportált termék része?

Természetesen ebben az esetben is szabadalombitorlásról van szó, hiszen a szabadalom jogosultja által erre a célra nem engedélyezett szabadalmi oltalom alatt álló termék nem veszíti el szabadalmi oltalmát azzal, hogy egy másik termékbe építik be. Ezt egy példával szeretném illusztrálni:

A németországi székhelyű "A" kereskedő "P" szabadalom jogosultja számára az USA-ban szabadalmi oltalom alatt álló terméket szerez be egy külföldi gyártótól, amelyet P szabadalom jogosultja nem engedélyezett, és ezt a terméket Németországba importálja. A Németországban eladja azt F gyártónak, aki ezt a terméket beépíti az általa gyártott termékbe. F exportálja a terméket az USA-ba, és ott szállítja le egy "K" vevőnek. Nemcsak a termék amerikai szabadalomhoz történő szállítása minősül szabadalombitorlásnak, hanem még az F gyártónak az egyesült államokbeli K ügyfélnek tett ajánlata is szabadalombitorlás lehet.

Ki ellen léphet fel a szabadalom jogosultja?

A szabadalom jogosultja beperelheti F gyártót mint importőrt (az Egyesült Államok szempontjából) és ügyfelet, K gyártót az USA-ban szabadalombitorlás miatt. Meg kell jegyezni, hogy ha K vagy F tudott a szabadalmi oltalomról (úgynevezett "szándékos bitorlás"), a P szabadalom jogosultjának fizetendő kártérítést az Egyesült Államok bíróságai megháromszorozzák ("háromszoros kártérítés"). Az amerikai szabadalmi jogsértési per költségeivel együtt, amelyek a legtöbb esetben nem kevesebb, mint egymillió dollár az Egyesült Államokban, ez gyorsan csődbe vezetheti a vállalatot.