Természetes éghajlati viszonyok

A páratartalom, mint stressztényező

A magas páratartalmat természetes éghajlati viszonyok, valamint mesterséges, civilizációval kapcsolatos helyzetek okozhatják.

A civilizációval kapcsolatos helyzetek által okozott magas páratartalom többek között számos ipari alkalmazásban, uszodában vagy étkezde konyhájában fordul elő. A hőmérséklet határozza meg a levegőben kötött víz mennyiségét. A levegő nedvességtartalmát ezért relatív páratartalomként adjuk meg. A relatív páratartalom azt a százalékot jelzi, amelyre az abszolút páratartalom kimeríti a maximális értéket.

Bizonyos hőmérsékleten csak korlátozott mennyiséget képes maximálisan elnyelni a levegő gőz formájában. Ha eléri a kérdéses hőmérséklethez szükséges maximális vízmennyiséget, ez 100% relatív páratartalomnak felel meg.

A magas páratartalom számos nedvességgel kapcsolatos meghibásodási mechanizmust okozhat az érintőrendszerekben:

  • Kontakt korrózió
  • anyaggal kapcsolatos korrózió
  • Szorító korróziós repedés
  • elektromos flashoverek
  • Szivárgó áramok
  • A nedvesség diffúziója
  • Anyagok duzzadása / vetemedése
  • Az anyagok szilárdságának elvesztése
  • A tömítések tapadási szilárdságának elvesztése

Amint az látható, a magas páratartalom jelentős hatással van az érintőrendszer működésére. Az érintőrendszer helyén fellépő lehetséges környezeti hatások elemzése során ezért kellő figyelmet kell fordítani a páratartalomra.

Ezenkívül figyelembe kell venni a felhasználás helyén érvényes hőmérsékletet is. Egyrészt azért, mert a levegő hőmérséklete befolyásolja a levegőben megköthető és felszabaduló víz mennyiségét (kondenzáció). Másrészt a nagyon magas vagy nagyon alacsony hőmérsékletek, valamint a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások további hatással lehetnek az érintőrendszer anyagára és működésére.

Az érintőpanel kialakításának kritikus elemei a külső anyagok és a tömítések. A magas páratartalom érintőrendszerre gyakorolt hatásainak mérésére szolgáló speciális környezeti szimulációs teszteket kifejezetten az életciklus időtartamára vonatkozó hosszú távú megfontolás alapján végzik.

A kültéri területen használt érintőrendszerek esetében a nappal és éjszaka, valamint a különböző évszakok által okozott ciklikus hatásokat veszik figyelembe a tesztek során helyspecifikus alapon.